Általános esetben a szerver környezet kialakítása a rendszergazda feladatköréhez tartozik, mégis fontos, hogy alapszinten átlássuk a feladatokat, lehetőségeket. Másrészt a saját fejlesztői gépünkön alkalmazott szoftverek is nagyban befolyásolják a munkánkat, így erről is ejtünk néhány szót.
Először is nézzük meg, melyek ma a webkiszolgálókban gyakran használt operációs rendszerek.
Linux
Az elterjedtebb, és nem kimondottan asztali (desktop) használatra szánt Linux disztribúciók telepítésével alapból egy működő web-, és adatbázis szervert kapunk. Akár régebbi, más felhasználások számára értéktelen vasra is telepíthetünk Linuxot, egy kisebb forgalmú honlapot tökéletesen képes kiszolgálni.
A nagy nevű disztribúciók friss verziói a mai csúcsgépek meghajtására és csúcs igények kiszolgálására alkalmas, szintén könnyen telepíthető lehetőséget nyújtanak a rendszergazdáknak.
Önálló szerver üzemeltetése nélkül, web-hosting szolgáltatás igénybe vételével is többnyire Linux alapú szerverekkel találkozhatunk.
BSD
Kevésbé közismert, de egyes rendszergazdák körében stabilitása miatt nagy népszerűségnek örvendő Unix operációs rendszerek. Az alapvető változatok szerver feladatokra optimalizáltak, így nagyszerűen alkalmasak a webes kérések kiszolgálásához.
Windows
Bár éles webes környezetben nem jelentős a részesedése, azért előfordul az alkalmazása. A tanulás szakaszában azonban sokszor a legkézenfekvőbb megoldás az egyetlen (többnyire Windows operációs rendszerrel működő) számítógépünket szerverré alakítani. A fejezet további részében ezzel a témával fogunk foglalkozni.
Megjegyzés: Ha a fejlesztéshez Windows operációs rendszert alkalmazunk, akkor érdemes néhány technikai dologra figyelni.
Először is az állománynevekben a Windows nem tesz különbséget kis-, és nagybetű között, ezért ha pl. HTML-ben vagy CSS-ben nem vagyunk következetesek, akkor Windows alatt még működni fog az oldal, de ha a kész munkát más operációs rendszert futtató gépre kell átvinni, akkor nagy bajban leszünk. Javasolható, hogy webes fájl esetén nagybetű soha ne szerepeljen a fájlnévben.
Az FTP kliens alkalmazások az ilyen jellegű hibák elkerülése érdekében általában lehetővé teszik az FTP-ver átvitt állományaink kisbetűsítését is.
Hasonló okok miatt nem célszerű az állománynevekben ékezetes betűket vagy egyéb speciális karaktereket alkalmazni.
Végül szintén fontos, hogy a könyvtárnevek megadásánál a \ helyett mindig a / jelet használjuk, és soha ne adjunk meg Windows alatt érvényes teljes elérési utat, pl. kerülendő a <img src="C:\www\kep.gif"> forma.